Az utóbbi időszakban így vagy úgy, de szinte mindannyian tapasztaltuk a stressz vagy a szorongás valamilyen formáját. Ma egy olyan mindfulness gyakorlatot hoztam, amit bármikor tudsz használni, ha elborítanak a nehéz érzések vagy azt veszed észre magadon, hogy pörögsz lefelé egy negatív gondolati spirálban.
Mikor érdemes használni:
ha erőteljes negatív érzések törnek rád, például szorongást érzel
stresszhelyzetben
érzelmi vagy mentális túlterheltség esetén
bármikor, amikor elkezdesz lefelé pörögni egy negatív gondolati spirálban és szeretnéd magad kiszabadítani belőle
Miben segít:
visszahoz a jelenbe
a fókuszod áthelyezésével kiránt a negatív gondolati spirálból, amibe belekerültél
segít leföldelni magad a nehéz megterhelő helyzetekben
visszanyered az irányítást a tested és a légzésed fölött, így hamarabb meg tudsz nyugodni
Első lépés: látás
Állj meg néhány pillanatra és vegyél 3 mély levegőt. Lassan nézz körül ott, ahol most vagy és keress 3 dolgot, amit látsz. Ezek lehetnek tárgyak vagy élőlények is, ennél a gyakorlatnál inkább olyan dolgot próbálj választani, ami nem mozog. Egyesével nézd meg őket jó alaposan, és próbálj meg minél több részletet észrevenni rajtuk. Megfigyelheted a méretüket, a színüket, az alakjukat, vagy valamilyen más konrét, jellegzetes tulajdonságukat. Közben figyelj a légzésedre, lélegezz mélyeket, töltsd meg a tüdődet oxigénnel, majd teljesen fújd ki a levegőt.
Második lépés: hangok
Most keress 3 hangot a környezetedben, amit közelebbről vagy távolabbról, de tisztán hallasz és be tudsz azonosítani. hallgasd egy kicsit ezeket a hangokat és egyesével nevezd meg őket. Itt is figyelj a részletekre, például a hangmagasságra, hangerőre, vagy bármi más jellegzetességre, amit észreveszel. Közben folytasd a mély légzést.
Harmadik lépés: mozdulatok
Végül válaszd ki 3 testrészedet és egyesével mozgasd meg őket. Végezhetsz például bokakörzést, oldalra billentheted a fejedet, elcsavarodhatsz a felsőtesteddel, összeérintheted az ujjaidat vagy finoman megmozgathatod a lábujjaidat. A légzésedre figyelj itt is: tudatosan lassítsd le és mélyítsd egy kicsit, ha azt veszed észre, hogy kezdene kapkodóvá válni.
Amire még érdemes figyelned
A 3-3-3 technikát érdemes már akkor begyakorolni, amikor nyugodt vagy és nem érzed különösebben stresszesnek magad. Így ha jön egy durvább, megterhelőbb stresszhelyzet vagy rád tör a szorongás, már ismerős lesz, és könnyebben eszedbe fognak jutni a lépések és az, hogy egyáltalán végezd ezt a mindfulness gyakorlatot.
Ennél a technikánál arra figyelj, hogy a szemed végig nyitva legyen mindhárom lépés közben. A fókuszodat végig tartsd a környezeteden, az utolsó lépésnél pedig a testrészeiden. Ha kezdene bekúszni egy gondolat vagy érzés, finoman tereld vissza a figyelmedet az adott lépéshez.
Bízom benne, hogy a segítségedre lesz ez a gyakorlat, ha pedig mélyebben is elmerülnél a mindfulness technikák megismerésében és elsajátításában, itt tudsz nekem üzenetet írni.
Ebben a posztban 9 naplózási technikát mutatok meg, köztük a két kedvencemet is. Mindegyik technikát saját magam is kipróbáltam, több is van köztük, amelyiket évek óta folyamatosan vezetem és a mindennapjaim része.
Reggeli jegyzetek
Így csináld: Reggel, ébredés után vegyél elő papírt-tollat és írj ki magadból minden gondolatot, ami a fejedben kavarog. Semmi szépítgetés, semmi öncenzúra. Legalább 1 oldalt írj.
Mire jó? Szuper módszer arra, hogy ébredés után kiszellőztesd az elmét. Segít, hogy nyugodtabban és fókuszáltabban indítsd a napodat, de használhatod például kreatív blokkok feloldására is. A módszerről itt olvashatsz bővebben.
Hálanapló
Így csináld: Minden nap szánj rá néhány percet, hogy leírd, miért vagy hálás. Gyűjts össze legalább 3 dolgot.
Mire jó? Segít áthelyezni a fókuszodat, hogy tudatosítsd és értékelni tudd azokat a pozitív dolgokat, amik mindig is jelen voltak az életedben és ott voltak körülötted, csak eddig nem tulajdonítottál túl nagy jelentőséget nekik vagy nem értékelted őket igazán. A hálanaplóról részletesebben is írtam ebben a blogbejegyzésben.
Szabad írás
Így csináld: Állítsd be a telefonod időzítőjét egy meghatározott időtartamra, mondjuk 5 percre, vegyél a kezedbe egy tollat, és írj folyamatosan amíg meg nem szólal a hangjelzés anélkül, hogy felemelnéd a tollat. A végeredmény: a saját belső monológod papírra vetve. Ha részletesebben is érdekel a szabad írás gyakorlat, itt olvashatsz róla.
Mire jó? Csökkenti a stresszt, növeli a kreativitást, javítja a hangulatodat, segít lelassulni egy kicsit és visszahoz a jelenbe.
Sikernapló
Így csináld: Gyűjtsd össze azokat a dolgokat, amiket aznap sikerként könyvelhetsz el, ami számodra sikerélményt jelentett. Jöhet minden, ami által közelebb kerültél a célodhoz és amit sikerült megvalósítanod – az egészen apró lépésektől a nagy mérföldkövekig.
Mire jó? A fókuszodat a tényleges haladásodra helyezi. Ösztönöz, motivál, erőt ad.
El nem küldött levél
Így csináld: Válaszd ki a címzettet és úgy írj, mintha ott állna előtted, és neki mondanád. Lehet ő egy számodra kedves személy, olyan valaki is, akivel konfliktusod van, sőt, akár Te magad is. Nyugodtan írj le mindent, ami kikívánkozik, a levelet nem kell elküldened, csak Te fogod látni.
Mire jó? Leveszi rólad a nyomást, hogy szemtől szemben kell elmondanod a másiknak, mi zajlik benned. Felszabadít és segít, hogy tisztábban láss a saját érzéseiddel és gondolataiddal kapcsolatban.
Örömnapló
Így csináld: Rögzítsd az örömteli pillanatokat, amiket a napod folyamán megéltél, mintha egy képzeletbeli fényképezőgéppel kattintgatnál. Az egészen apró dolgoktól az életre szóló élményekig „fotózz le” mindent, ami örömmel és boldogsággal tölti el a szívedet.
Mire jó? Segít tudatosítani, hogy mik azok a dolgok, amik örömet okoznak számodra és boldoggá tesznek. Naplóírás közben lehetőséged van újra átélni ezeket az érzéseket, a képzeletbeli fotóalbumot pedig bármikor előveheted.
Érzelemnapló
Így csináld: A nap folyamán többször, legalább 3 alkalommal rögzítsd azokat az érzelmeket, amiket az adott pillanatban érzel. Írj le minden szót, kifejezést, ami az aktuális érzelmi állapotoddal kapcsolatban eszedbe jut. Fontos, hogy csak csendes megfigyelőként legyél jelen, ne címkézd vagy minősítsd az érzéseket, csak gyűjtsd össze őket.
Mire jó? Segít tudatosítani az érzelmeket, amiket a napod folyamán megélsz, ezáltal segít jobban megismerni önmagad. Láthatod azt is, hogy adott esetben milyen hullámzáson mégy keresztül az egyes napokon.
Gondolatindítók/kérdések
Így csináld: Lehet egy szimpla kérdés, mondatbefejezős játék, vagy bármi más olyan ötlet vagy gyakorlat, ami beindítja a fogaskerekeket. Az Instagram oldalamon több ilyen posztot is találsz, használd őket kreatívan.
Mire jó? Ha nehezen megy a naplóírás és ötleted sincs, miről írnál, de az írás jól esne, akkor tökéletes módszer lehet, hogy kimozdítsd magad.
Mindful/meditatív naplóírás
Így csináld: Itt nem az a lényeg, hogy miről írsz, hanem az, hogyan. Engedd, hogy a gondolataid és az érzéseid szavak formájában testet öltsenek a papíron. Sose címkézd vagy minősítsd őket, csak vedd észre és tudatosítsd, hogy ott vannak, adj nekik teret.
Mire jó? A külső szemlélő nézőpontjából láthatsz rá arra, ami benned zajlik. Önszeretetre és önelfogadásra ösztönöz, segíthet jobban megérteni önmagadat és azt, ahogyan működsz.
Mit adhat a naplóírás?
Visszahoz a jelenbe
Segít kapcsolatot teremteni önmagaddal
Lelassít. A naplóírás segít, hogy megállj egy kicsit, de ne csak testben, hanem fejben és lélekben is
Segít tudatosítani azokat a gondolatokat, amik nem tudtak felszínre kerülni, mert nem szántál rájuk elég időt vagy figyelmet
Felszabadít, megnyugtat, jobb lesz tőle a hangulatod
Szuper énidős tevékenység, ami akár az öngondoskodás rutinodban is helyet kaphat
Segít felidézni, tudatosítani és értékelni az apró dolgokat, sikereket, örömöket
Segít jobban megérteni önmagadat és azt, ahogy a különböző helyzetekben működsz
Segít rálátni arra, ami igazán fontos az életedben
A papírra bátran kiöntheted a lelkedet, a legbensőbb gondolataidat, sosem kell attól tartanod, hogy megszól vagy ítélkezik feletted
Segít, hogy tisztábban láss és megtaláld a válaszaidat
Segít befelé figyelni és tudatosítani, hogy mi zajlik benned
A fenti jó hosszú listából is láthatod, hogy mennyi előnye van a naplózásnak és még hosszasan sorolhatnám a tudomány által is bizonyított jótékony hatásait. Azt is fontos viszont észben tartani, hogy önmagában ez sem csodaszer, nem fogja egy csapásra megváltoztatni az életedet. Azt viszont biztosan tudom, hogy rengeteget tud segíteni az életminőséged javításában.
Ezt ne felejtsd el
Bármilyen típusú naplót is vezetsz, mindig tartsd észben, hogy nem kell kényszeresen minden nap csinálni. Persze az a legjobb, ha szokásoddá válik és rendszeres, de akkor sem muszáj napi szinten írnod. Ha ugyanis kényszernek érzed, akkor nemhogy nem éri el a célját, hanem plusz terhet rak rád, aminek pontosan az ellenkezőjét szeretnéd elérni a napló írással. Szóval, ha épp elfelejted vagy nincs kedved, akkor ne írj. Érdekes dolog, hogy amint elmúlik a kényszer érzése, előbb-utóbb magadtól is egyre többször fog eszedbe jutni és szívesen fogod csinálni.
A lényeg, hogy figyeld magad, hogy melyik technika az, amelyik Neked beválik és próbáld ki hosszabb távon, hogy azt használod. Ha több ilyen is van, akkor nyugodtan váltogasd őket az aktuális hangulatod vagy élethelyzeted szerint.
Megtetszett valamelyik módszer? Írd meg kommentben, melyiket próbálnád ki!
Vannak, akik számára az önelfogadás nem minden helyzetben jön magától. Ha időnként veled is előfordul, hogy indokolatlanul szigorú vagy magadhoz, mert nehezen viseled a kudarcokat vagy félsz attól, hogy mi lesz, ha hibázol vagy rossz döntést hozol, akkor ez a blogposzt neked szól.
Ha valamivel nem vagy elégedett az életeddel, vagy saját magaddal kapcsolatban, nehézséget okozhat, hogy elfogadd magad „így is”. Pedig lehet, hogy már elmozdultál valamilyen irányba, de még nem érkeztél meg oda, ahol lenni szeretnél, és ebben a furcsa köztes állapotban nem érzed igazán komfortosan magad, kihívást jelent számodra a teljes önelfogadás.
Feltételek börtönében
Az érdekes az, hogy sokan egészen konkrét feltételekhez kötjük azt, hogy teljes elfogadással viszonyuljunk önmagunkhoz: majd, ha végzek mindennel, amit mára beterveztem, majd, ha lefogyok 10 kilót, majd, ha férjhez megyek, majd, ha megkapom azt az állást, … Ha te is állítottál már magad elé ilyen feltételeket, akkor tudod, miről beszélek. Ilyenkor az önelfogadást valamilyen vágyott jövőbeli állapot eléréséhez kötjük (legyen az egészen közeli vagy jóval távolabbi időpontban), és ehhez az elképzelt ideális állapothoz hasonlítjuk a mostani önmagunkat. Úgy gondolkodunk, hogy az önelfogadás majd jön magától, havégre teljesítettük a saját magunk által szabott feltételt.
Itt és most
Csakhogy az önelfogadás nem olyasmi, ami majd egyszer bekövetkezik a jövőben, ha az általunk elvárt feltételek teljesülnek. Az önelfogadás mindig a jelenben létezik, itt és most. Ebben a pillanatban. Azt jelenti, elfogadod azt, ahogy és amilyen most, ebben a pillanatban vagy. Elfogadod magad feltételek nélkül, nem számít, hogy hol tartasz az utadon. Elfogadod magad úgy, ahogy vagy és ítélkezésmentesen, szeretettel tekintesz önmagadra, bármi történjen is, bárhogyan alakulnak is a dolgok. Elfogadod magad akkor is, ha nem sikerül minden feladattal végezned, akkor is, ha még mindig van rajtad 8 kiló plusz, akkor is, ha még keresed az igazit, és akkor is, ha mégsem te kapod meg azt az állást. Elfogadod magad a hibákkal, a tökéletlenségekkel, a kudarcokkal együtt, úgy, ahogy vagy.
Egy egyszerű gyakorlat, amit bármikor kipróbálhatsz
Most egy pillanatra hunyd le a szemed, vegyél néhány mély levegőt, és kezdj el befelé figyelni. Képzeld el, hogy teljes elfogadással, mindenféle ítélkezés és elvárás nélkül, szeretettel viszonyulsz önmagadhoz.Milyen érzés? Hol jelenik meg a testedben? Társul hozzá valamilyen kép is? Vagy esetleg beugrik valamilyen szín, hang vagy illat? Milyen érzés a teljes önelfogadás állapotában lenni? Időzz el egy kicsit ebben az állapotban, tölts el itt néhány percet (ha jól esik, és van időd, akár többet is) és raktározd el magadban azt, amit most érzel. Kinyithatod a szemed.
Hogyan változna az életed, ha mostantól ez így maradna? Ha ez az érzés ott maradna veled, puha takaróként ölelve körül? Próbáld ki egy napra, hogy bármi történjen is, nem ítélkezel és nem teszed feltételektől függővé azt, hogy elfogadd magad. Erre a napra fordulj teljes elfogadással önmagad felé. Akkor is, ha nem sikerül mindent kipipálnod a teendőlistádról, amit aznapra terveztél. Akkor is, ha negatív érzések kavarognak benned. Akkor is, ha nem nyújtottál maximális teljesítményt. Akkor is, ha valamiben ma kudarcot vallottál. Csendes megfigyelőként szemléld magad kívülről és figyeld, milyen belső párbeszédek zajlanak benned. Akár le is írhatod a gondolataidat a nap során, hogy lásd, mi okozott kihívást és mi az, ami könnyen ment.
Ha bármikor azon kapod magad, hogy elindul a negatív belső párbeszéd és jönnek a „majd akkor, ha” kezdetű gondolatok, hunyd le a szemed, és próbáld meg felidézni azokat az érzéseket, amiket a teljes önelfogadás állapotában éltél meg. Tudatosítsd magadban, hogy a döntés mindig a te kezedben van: bármelyik pillanatban visszatérhetsz ehhez az állapothoz, a feltétel nélküli önelfogadás tiszta érzéséhez. Olyan ez, mint egy biztonsági háló, ami mindig ott van alattad és nem engedi, hogy lezuhanj, bármi történjen is. De ezt a hálót csak te alakíthatod ki és erősítheted meg saját magadnak.
Ha úgy érzed, van még dolgod az önelfogadással, erősítsd ezt a hálót napról napra azzal, hogy felidézed, milyen érzés a teljes önelfogadás állapotában lenni. Térj vissza gondolatban ehhez az érzéshez minden alkalommal, amikor a belső kritikusod hangja felerősödik és figyeld, hogy milyen változásokat hoz az életedbe!
Vishen Lakhianiról annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy ő alapította a Mindvalley-t, ami egy személyes fejlődésre fókuszáló oktatási platform és közösség. A könyvet az ő innovatív látásmódja teszi igazán különlegessé és szerethetővé. Látásmódjának egyediségéhez nagyban hozzájárul az is, hogy eredetileg mérnök-informatikus végzettséggel rendelkezik, ezért saját bevallása szerint olyan mintákat is észrevesz, amiket mások nem, és egészen szokatlan módon képes összefüggéseket meglátni.
Miben más, mint a többi önfejlesztő könyv?
Ami szerintem a könyv igazi erejét adja, az az, hogy a szokásos „váltsd meg a világot” típusú önfejlesztő írásokkal ellentétben meglepően gyakorlatias: rengeteg konkrét megvalósítható ötletet ad arra, hogy hogyan tudjuk meghekkelni a saját elménket és kilépni a megszokott gondolati mintáinkból.
A könyv üzenete ugyanis pontosan ez: igenis meg lehet kérdőjelezni azokat a szabályokat, amelyek generációról generációra öröklődnek, és amelyeket a szerző relatív igazságoknak nevez, hiszen nemcsak igaznak, hanem kőbe vésettnek is hisszük őket. Olyannyira, hogy sokszor éppen ezek az átvett szabályok (a frappáns magyar fordításban „ökörszabályok”) gátolnak meg minket abban, hogy valóban azt az életet éljük, amit szeretnénk.
Gondold újra
A szerző saját tapasztalataiból és általa tanulmányozott sikeres emberek életéből merítve segít újragondolni ezeket az ökörszabályokat, hogy észrevegyük: kezdhetünk teljesen tiszta lappal és felállíthatjuk a saját szabályainkat. Ebből kiindulva pedig újratervezhetjük a tudatunkat és új valóságmodelleket állíthatunk fel. Olyanokat, amelyekkel valóban tudunk azonosulni. Ráébredünk, hogy a relatív igazságok egyáltalán nincsenek kőbe vésve, csak tudatosítanunk kell, hogy mi magunk alakítjuk őket.
Ez tényleg nem a megszokott önfejlesztő könyv. A szerző egyedi látásmódjának köszönhetően garantáltan el fogsz gondolkodni azon, hogy a szabályok, amelyek között élsz, igenis megkérdőjelezhetőek és nem kell, hogy az egész életedet az elvárások, a megfelelési kényszer és a tanult korlátok között éld le egy olyan valóságban, amit megváltoztathatatlannak hiszel.
Igenis van választásod! Ehhez viszont újra kell gondolnod mindent, amit eddig ismertél – a könyv pedig pontosan ehhez mutatja az utat.
Ültesd át a gyakorlatba, kísérletezz
Vishen mindent meg is tesz azért, hogy ne csak elgondolkodtassa, hanem „meg is dolgoztassa” az olvasót. A könyvben ugyanis számos gyakorlat segít, hogy a szerző által leírtakat ki is tudjuk próbálni és lehetőséget ad, hogy kísérletezzünk egy kicsit a saját életünkben. A szerző inspirációt nyújt új, a személyes fejlődésünket támogató szokások kialakításához is, például a hat-fázis meditáció formájában, amit akár mi magunk is beépíthetünk a reggeli rutinunkba.
A tökéletes könyvélmény
A könyvhöz ráadásul bónusz online anyagok is tartoznak, amelyek mindenki számára elérhetőek, akik a könyv megvásárlása után regisztrálnak a https://www.mindvalley.com/extraordinary oldalon. Videók, online tanfolyamok, útmutatók, gyakorlatok és olvasóközösség áll rendelkezésünkre, hogy a könyvélmény valóban teljes legyen.
Ez a könyv tényleg olvastatja magát, szó szerint nem lehet letenni. Egyszerűen magában szippant. Vishen energiája pedig annyira átjön a lapokon, hogy a könyvet olvasva lehetetlen nem motiváltnak és tettre késznek érezni magunkat. A szerző őszinte, szókimondó stílusa számomra rengeteget hozzátett az élményhez, ahogyan a kreatív fordítási megoldások is, amiért a kiadó és a fordító külön dicséretet érdemel. Vishen személyes történetekkel teszi színessé a fejezeteket, így a saját életébe betekintést nyújtva egészen más értelmet nyer a könyv. Az olvasáshoz mindenképpen készíts elő tollat és papírt, hidd el, szükséged lesz rájuk.
Kinek ajánlom?
Mindenkinek, aki változtatni szeretne az életén és készen áll arra, hogy ezért konkrét lépéseket is tegyen. Itt tényleg nincs kifogás. Minden létező segítséget megkapunk ahhoz, hogy a könyvben olvasottakat a gyakorlatba is átültessük és mi magunk is megtapasztaljuk, hogy a gondolkodásunk megváltoztatásával az egész életünk megváltozhat. Persze csakis akkor, ha teszünk érte. Készen állsz?
Vishen Lakhiani: A csodálatos elme kódja – A boldogság, tudatosság és korlátok nélküli élet 10 törvénye, Cor Leonis, 2016
Minden coaching folyamat elején kiemelt szerepet kap a célkitűzés. Legalább egy teljes ülést kizárólag ennek szentelünk. Ebben rejlik ugyanis a folyamat sikerének egyik kulcsa. Ha a célkitűzés jól sikerül, az viszi magával az egész folyamatot. Egy jó cél képes megadni azt a motivációt, ami segít elindulni a cselekvés útján és akkor is fenntartani a lelkesedést, ha a megvalósítás során akadályokba ütköznénk.
Ahhoz, hogy ilyen célt határozzunk meg, számos kérdéssel dolgozunk és több oldalról is ránézünk arra az élethelyzetre, amivel kapcsolatban az ügyfél segítséget kér. Az egyik klasszikus kérdés, ami ilyenkor gyakran elhangzik a coaching ülésen az az, hogy „Mit szeretnél?”. Erre sokan szinte gondolkodás nélkül válaszolnak. Ilyenkor a válasz „a fejünkből” érkezik, szinte természetesen jön, hiszen már tudjuk. Vagy csak azt HISSZÜK, hogy tudjuk?
Éppen ezért, amikor a célkitűzéssel foglalkozunk, én meg szoktam kérdezni azt is, hogy „Mit szeretnél valójában?” Többször megesik, hogy az ügyfél csodálkozva néz rám a kérdés hallatán: „Dehát most mondtam el, hogy mit szeretnék!” Ilyenkor türelmesen elmagyarázom: „Igen, azt már elmondtad, hogy mit szeretnél, csakhogy én most arra vagyok kíváncsi, hogy mit szeretnél VALÓJÁBAN.” Ez a két dolog pedig egyáltalán nem biztos, hogy egybeesik. És innentől kezd igazán érdekessé válni a dolog. Az első meglepődést általában hosszú csend követi, mielőtt megszületne a válasz. Mert bármilyen furcsán hangzik is, nem mindig vagyunk tisztában azzal, hogy mit szeretnénk valójában.
Álom testsúly helyett kívül-belül egészségesen
M. azért fordult hozzám, mert zavarta a súlya. Sosem volt nádszálvékony alkat, de az utóbbi időben jó néhány plusz kilót felszedett. Az első ülésünk során elmeséli, hogy számtalanszor próbált már lefogyni, szinte minden létező diétát kipróbált, de sosem sikerült hosszú távon megtartani a súlyát. Kérdésemre, hogy mit szeretne, automatikusan rávágja: 5-6 évvel ezelőtt elég jó formában volt, azzal már elégedett lenne, ha azt a testsúlyt ismét el tudná érni. Még egy fotót is mutat magáról ebből az időszakból, elgondolkozva nézegeti a képet.
A következő kérdésem azonban váratlanul éri: „Mit szeretnél valójában?” M. arca meglepetésről árulkodik. Hirtelen nem tudja, mit mondjon. Erre a kérdésre nem volt kész válasza. Hagyom, hogy elmerüljön a gondolataiban. Aztán néhány pillanatnyi csend után megkönnyebbült sóhaj kíséretében így válaszol: „szeretnék egészségesebben élni”. M. megosztja velem, hogy ha őszinte akar lenni magával, akkor a teljes életmódváltás az, amit igazán szeretne, hogy hosszú távon is meg tudja tartani a leadott kilókat és egészségesebb tudjon maradni. Persze legyezgetné a hiúságát, ha sikerülne megint elérni az álom testsúlyát, mégsem a fogyás az, amire valójában vágyik.
Még mielőtt a motivációról kérdezném, már meséli is, hogy a családjában gyakorlatilag mindenki szenved valamilyen krónikus betegségben a túlsúlya miatt. Testközelből látja, hová vezet a helytelen életmód, ő viszont nem akar idáig eljutni. Jó lenne beleférni a régi ruháiba is igen, de valójában mégsem erre vágyik, hanem arra, hogy hosszú távon egészséges legyen – kívül és belül is. M. célja végül az életmódváltás lett, ami magában foglalta a táplálkozása megreformálását és a rendszeres testmozgás bevezetését is. Az újragondolt cél megadta neki azt a plusz motivációt, ami eddig hiányzott és végül a kilók is szépen elindultak lefelé, M. tartja a súlyát azóta is.
Hogy marad fenn a csónak a vízen?
P. nem találta a helyét a munkahelyén, ezzel kapcsolatban kérte a segítségemet. Úgy érzi, hatalmas nyomás nehezedik rá. Nem igazán tud már azonosulni a vezetőség céljaival, pedig szereti a munkahelyét és a munkáját is, de egyre kevésbé érzi a magáénak. A „Mit szeretnél?” kérdésre már tudja is a választ. Szeretné kitalálni, hogyan tovább: menni vagy maradni és az adott irányba lépéseket tenni. Amikor elhangzik az újabb kérdésem, hogy mit szeretne valójában, P. először csak néz maga elé. Nem találja a szavakat. Nincs hozzászokva, hogy mással is beszéljen a problémáiról. Bátorítom. Némi gondolkodás után felnéz és mesélni kezd. Egy metaforával próbálja érzékeltetni, hogy min is megy most keresztül.
„Egy csónakban ülök egyedül. Szeretném átvinni ezt a csónakot a tó egyik partjáról a másikra. Teljes erőbedobással evezek, de a csónakban túl sok a súly, úgy érzem, el fogok süllyedni. Tudom, hogy csak akkor van esélyem a felszínen maradni és átjutni a túlsó partra, ha a csónakban lévő holmik közül valamit bedobok a vízbe.” Kérdésemre, hogy milyen holmikat kellene a vízbe dobálnia, azt válaszolja, hogy a magánéletét, a párkapcsolatát, a lelki nyugalmát és a saját magára szánt időt. Semmiképp sem szeretné ezeket kidobni a csónakból, viszont most úgy érzi, hogy csak lapátol és lapátol, mégsem halad előre.
Látom rajta, mennyire megkönnyebbül, ahogy kimondja ezeket a szavakat. Eddig magának sem tudta ezt így megfogalmazni. Számára is új volt a felismerés, hogy valójában nem ragaszkodik annyira a jelenlegi munkájához, mint amennyire mások – például a főnökei – hinnék. Sokkal fontosabb számára, hogy megtalálja a munkája és a magánélete közötti egyensúlyt, ami számára fenntartható, akár azon az áron is, hogy munkahelyet vált. Bármilyen nehéz is, be kell vallania magának, hogy az életében megváltoztak a prioritások és többé már nem a karrier az első. Pláne nem szeretne érte feláldozni minden mást, ahogy korábban már többször megtette. P. célja tehát az egyensúly megtalálása lett, és az első lépések megtétele ennek irányába. A folyamatunk során P. meg is találta ezt az egyensúlyt, most már egy másik csónakban ül, saját vállalkozásba fogott, de ez már egy másik történet.
Légy magaddal őszinte
A célkitűzés folyamata egyszerűnek tűnhet, de valójában nem mindig az. Egy nem várt kérdés rengeteg mindent képes felszínre hozni. A legfontosabb ilyenkor, hogy őszinte legyél önmagaddal. Mert a coaching folyamat akkor tud igazán hatékony lenni, ha inspiráló célért dolgozol. Olyasvalamiért, amit igazán, szívből akarsz. Ami mosolyt csal az arcodra és cselekvésre sarkall. Ami lelkesít és motivál. Amitől izgatottnak érzed magad és alig várod, hogy belefogj a megvalósításába. Ami valóban pozitív hatással lesz az életedre, amikor eléred. Ilyen célt viszont csak akkor lehet megfogalmazni, ha kíméletlenül őszinte vagy magaddal. Itt az ideje hát, hogy te is feltedd magadnak a kérdést: „Mit szeretnék valójában?” Ha pedig megvan a válasz, jöhet a konkrét céllá alakítás, akár egyedül, akár egy coach támogatásával, hogy végre elindulhass a megvalósítás útján.
„A pokolban táncolni” – egyes fordítások ezt a címet adják Dr. Edith Eva Eger magyarul „A döntés” néven megjelent könyvének, amelyet én már egészen biztosan felvettem az „erősen ajánlott irodalom” listámra.
Őszinte leszek. Elterveztem, hogy könyvajánlót fogok írni Edith Eva Eger – A döntés című könyvéhez. De amikor az utolsó oldalhoz értem, azt éreztem, nem fogom tudni megírni. Úgy éreztem, egyszerűen lehetetlen szavakba önteni azt a hihetetlen mennyiségű érzelmet, amit megéltem a könyv olvasása közben. Hogyan fogalmazhatnám meg mindazt, amit adott nekem A döntés? Aztán eszembe jutott, hogy dr. Eger 89 évesen határozta el, hogy megírja ezt a könyvet és megosztja a világgal mindazt, amin keresztül ment, azzal a céllal, hogy segítsen másoknak, hogy újra szabaddá váljanak és teljes életet élhessenek, megszabadulva múltjuk és az átélt traumák béklyóitól. Gyönyörű és egyben csodálatra méltó küldetés. Én pedig csak azt kívánom, jussanak el minél több emberhez Edith Eva Eger inspiráló és erőt adó gondolatai.
Haláltáborok
Dr. Eger története mélyen megrendítő: a magyar származású lányt 16 évesen hurcolták el kassai otthonából Auschwitzba a szüleivel és legidősebb nővérével, Magdával együtt. Az édesapát azonnal elválasztják a család többi tagjától, majd alig valamivel később Edith és Magda végignézi, ahogyan édesanyjukat dr. Josef Mengele, a hírhedt náci orvos a biztos halálba küldi. Csakhogy nincs idő a gyászra, hiszen Edith számára a következő időszak a túlélésről szól. A fiatal lány hihetetlen lelkierőről tesz tanúbizonyságot, amikor a gyönyörű hosszú hajától, nőiessége és emberi méltósága jelképétől megfosztott nővére nekiszegezi a kérdést: „Hogy nézek ki? […] Mondd meg az igazat!” Edith pedig pontosan ezt teszi, amikor így felel: „A szemed […] annyira szép! Még soha nem tűnt fel, mert mindig eltakarta az a rengeteg hajad.” Edith ekkor döbben rá, hogy igenis van választása: „Most először látom, hogy van döntési lehetőségünk: dönthetünk úgy, hogy arra figyelünk oda, amit elveszítettünk, vagy pedig arra, amink még megvan.” A felismerés, hogy a reakcióin és a hozzáállásán keresztül mindig lesz lehetősége befolyásolni a sorsa alakulását, ekkor tudatosul benne először.
Alig néhány órával azután, hogy szüleit gázkamrába küldték, Edith az életéért táncol dr. Mengele előtt. Sorsfordító számára ez a pillanat: ekkor érti meg, hogy elméjében mindig szabad marad, még akkor is, ha teste a haláltábor foglya. Ahogy lehunyt szemmel táncol, néhány percre megszűnik számára a külvilág. Képzelete messzire repíti Auschwitz barakkjaitól: a budapesti Operaház színpadán állva boldogan néz a közönségre, miközben Csajkovszkij zenéjére táncolja a Rómeó és Júliát. A felismerés, hogy testét ugyan rabságba ejthetik, a gondolat szabadságát azonban soha senki nem veheti el tőle, átsegíti az elképzelhetetlen borzalmakon. A legreménytelenebbnek tűnő pillanatokban édesanyja szavai csengenek a fülébe: „Csak arra emlékezz: senki sem veheti el tőled azt, amit a fejedbe raksz.” Ez a gondolat újra és újra visszaköszön a könyvben, kapaszkodót nyújtva Edith számára élete nehéz perceiben.
A folyamatos megaláztatások, embertelen körülmények, betegség ellenére Edith és nővére csodával határos módon túlélték a borzalmakat. Amikor az amerikaiak 1945 májusában felszabadították a tábort, ahol a két testvér is raboskodott, a félig már öntudatlan Edithet egy halom holttest alól húzták ki a katonák. Életben maradt. Megmenekült. De hogyan lehetséges együtt élni a múlt szörnyűségeivel? Hogyan lehet a puszta túlélés helyett újra visszatalálni az élethez egy ilyen trauma után?
Új élet
Edith férjével együtt az Egyesült Államokban kezdett új életet, ahol később elismert, poszttraumás stressz szindrómára specializálódott pszichoterapeutává vált. Első pillantásra úgy tűnhet, Edith maga mögött hagyta a borzalmakat, családot alapított, gyermekei lettek, majd lediplomázott. A múlttal való szembenézés azonban lassan jön el a számára. Évtizedekig tart, mire egyáltalán beszélni tud az átélt szörnyűségekről, gyógyulása lassú, és hosszú önismereti úton át vezet. „A meggyógyulásunk érdekében befogadjuk a sötétséget. Miközben a fény felé tartunk, a völgy árnyékain haladunk keresztül.”A könyv második felében az immár klinikai pszichológusként praktizálódr. Eger saját és páciensei történetén keresztül mutatja meg azt, hogy a traumáink, gyászunk és félelmeink börtönéből akkor tudunk kiszabadulni, ha szembenézünk a szenvedéseinkkel és a gyógyulást választjuk. „Lehetséges hogy a gyógyulás nem egyenlő azzal, hogy eltüntetjük a sebhelyet, de még azzal sem, hogy ellátjuk a sebet. A gyógyulásunk az, ha megtanuljuk becsben tartani a sebesülésünket.”
A gyógyuláshoz vezető út azonban Edith számára is hosszú és küzdelmes, tele félelemmel, bűntudattal, és lelkiismeret-furdalással, de végül mégis eljut a felismeréshez: „Élhetsz a múlt börtönében, vagy ugródeszkának is használhatod a múltat, hogy eljuss ahhoz az élethez, amelyet a jelenben szeretnél élni.”
Transzformáció
Transzformatív, nagyon mély hatással volt rám a könyv, amelynek egyes fordítások szerint „Itt vagyok és minden most van: az ok, amiért bármikor dönthetünk a szabadság mellett”.
Transzformatív és mély, mert amiről és ahogyan ír, az nagyon őszinte, nagyon érthető, nagyon megrendítő és egyben reményt adó. Reményt és bizonyosságot ad arról, hogy van választásunk: van döntési lehetőségünk. Hogy eldönthetjük: megnyerjük-e a csatát a gyűlölet, a soha el nem felejthető Holokauszt ellen és szabadon élhetjük az életünket, és hogy az életünk során bármikor adhatunk új esélyt magunknak. Számomra külön fontos volt az, hogy dr. Eger a gyógyulás folyamatát nem egy fényes, gyönyörű, egyszerű útnak írja le. Őszintén megosztja velünk, hogy ez az út sokszor fájdalmas és nehéz, hiszen ezen az úton szembesülni fogunk a legrosszabb emlékeinkkel, érzéseinkkel, traumáinkkal. Edith Eva Eger története döntésről, gyógyulásról és a szabadságról szól, arról, hogyan lehet teljes életet élni Holokauszt-túlélőként az átélt borzalmak ellenére, és hogyan tudunk az áldozatszerepből kilépve kezünkbe venni a saját sorsunk alakulását. Történetéből mindannyian erőt meríthetünk.
Desmond Tutu szerint: „ez a könyv egy ajándék az emberiségnek. Egyike azon ritka és értékes történeteknek, amelyek megváltoztatják az embert.”
Folyamatban vagyok, a saját gyógyulásom folyamatában. Nem mindig könnyű. Nem mindig szép. Nem mindig csillámpónis vattacukor. Szembe nézni a saját fájdalmammal, saját dühömmel, saját destruktív énemmel: nem könnyű. Ebben az időszakban olvasom ezt a könyvet.
Erőt ad, megértést, inspirációt. Lehetőséget arra, hogy kitartsak, hogy folytassam. És megnyugtat. Hogy nem mindig könnyű és szép az önismeret útja.
Holnap elkezdem újra olvasni. Kezdd el Te is.
Írta:Balog Anna és Ujvári Nikoletta Megjelent az Újratervezés Magazin 4. számában
Felhasznált irodalom: Dr. Edith Eva Eger: A döntés, Libri Könyvkiadó Kft., 2019
Ez a weboldal cookie-kat használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Az „ELFOGADÁS” gombra kattintva Ön hozzájárul az összes cookie használatához.
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
