Mindfulness, Mindset, Önszeretet
Tegnap este szakadó esőben indultam el otthonról, nálam volt a kedvenc esernyőm is. Amikor odaértem a meditációs stúdióba, csak letettem az ajtó mellé az esernyőtartóba, aztán ahogy beléptem a terembe, teljesen meg is feledkeztem róla. A közös gyakorlás után még beszélgettünk egy kicsit, nem is egyedül jöttem el, úgyhogy teljesen kiment a fejemből, hogy elhozzam az esernyőt. Mivel ekkorra már teljesen elállt az eső, már majdnem otthon voltam, amikor eszembe jutott, hogy az esernyőm ott maradt.
Negatív gondolati spirál
Régebben tudod mi következett volna ezután? Jöttek volna szépen sorban a „hogy lehetek ilyen hülye, hogy ott hagytam” meg a „legalább eszembe juthatott volna, hogy elhozzam” gondolatok. Önostorozás, önhibáztatás és tuti, hogy még jó ideig ezen kattogtam volna. Sőt, rosszabb napokon ebből az apróságból eljutottam volna egészen a „nem igaz, hogy még erre sem vagyok képes…” gondolatokig. Szép kis negatív spirál, ugye? Pedig tényleg egy apróságból indult az egész…
Gondolj csak bele, hányszor kerülünk hasonló helyzetekbe nap mint nap: megfeledkezünk dolgokról, hibázunk, tévedünk, rossz döntéseket hozunk. És a legtöbbször cseppet sem vagyunk kedvesek magunkkal. Sőt, sokszor éppen az ellenkezőjét tesszük, mint amire egy ilyen helyzetben szükségünk lenne: megértésre, támogatásra, kedvességre és szeretetre. Igen, önmagunktól.
Önostorozás helyett tudatos döntés
A mindfulness gyakorlása arra is megtanít, hogy ne vesszünk el a gondolatainkban, és képesek legyünk észrevenni, hogy elindultunk lefelé egy negatív spirálban. Ha pedig észrevesszük, hozhatunk egy tudatos döntést, hogy kihozzuk magunkat onnan, és közben tudjunk együttérzőek lenni önmagunkkal, ítélkezés és önbántás nélkül.
Tegnap este pontosan ez történt velem is. Amikor a villamoson belém hasított a felismerés, hogy nincs nálam az esernyő, az első gondolatom ez volt: „OK, akkor holnap felhívom a stúdiót és megkérdezem, mikor ugorhatok be érte”. Ahogy sétáltam hazafelé, mélyeket lélegeztem a hűvös esti levegőből és már csak hálát éreztem: elállt az eső, most nincs is szükségem az esernyőre, minden rendben.
A mindfulness gyakorlása nem abban segít, hogy soha többé ne legyenek negatív gondolataid. Hanem abban, hogy tisztában legyél azzal, hogy mi történik a fejedben és ne csak tehetetlenül sodródj a negatív gondolatokkal, hanem képes legyél tudatosan kilépni a spirálból.
Ha Te is szeretnéd elkezdeni a mindfulness gyakorlását, csatlakozz az októberben induló 7 napos ingyenes Mindfulness a mindennapokban kihíváshoz! Hamarosan jövök a részletekkel.
Mindset, Önismeret
Bármi késztetett is arra, hogy elindítsd az életedben a változást, a lényeg, hogy az első lépéseket már megtetted, hiszen itt vagy! De ha tovább szeretnél lépkedni az úton, előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz, hogy elkezdd tágítani a komfortzónád határait.
Ennek a folyamatnak az egyik kényelmetlen, ugyanakkor természetes velejárója pedig nem más, mint a félelem. Ahányan vagyunk, annyiféle formában jelentkezik: van, aki attól fél, hogy mi lesz, ha hibázik, van, aki mások véleményétől tart, akad, aki a kudarctól fél és olyan is, aki a sikertől. A félelem intenzitása is rendkívül széles skálán mozoghat. Lehet kezelhető mértékű, de lehet bénító erejű is, ami akár azt is megakadályozhatja, hogy cselekedni tudjunk.
Minden fejben dől el?
Bárhol is helyezkedik el ez a félelem a képzeletbeli skálán, próbáld ki, hogy felteszed magadnak a kérdést: Ha a félelem nem tartana vissza, hogyan alakulnának a dolgok? Mire lennék akkor képes? Ez a kérdés nagyon hatásos gondolatindító, mert képes feloldani a mentális fékeket és egy pillanatra félretolni őket az útból. Így képes leszel rá, hogy – bár egyelőre még csak gondolatban – lejátssz egy olyan forgatókönyvet, ahol a félelem nem jelent számodra akadályt.
Ha a félelem intenzitását még mindig túl erősnek érzed és ez elbizonytalanít, tedd fel magadnak a következő kérdést: „Mit nyerhetek azáltal, hogy megteszem ezt a lépést?” Így pontosan beazonosítod és tudatosítod, hogy hogyan visz téged előre és közelebb a célodhoz, ha cselekszel és elkezded tágítani a komfortzónádat.
Egy másik erős támogató eszköz, ami segítségedre lehet: a vizualizáció. Képzeld el, hogy milyen lesz, ha minden úgy alakul, ahogy eltervezted: hol vagy pontosan, mit látsz magad körül, milyen hangokat hallasz, milyen illatokat érzel, milyen érzelmeket tudsz azonosítani, akár még azt is, hogy milyen ruha van rajtad – amennyire részletesen csak tudod. Ha el tudod képzelni, hogy milyen lesz, amikor megtetted a következő lépést, a gyakorlatban is könnyebben fog menni, hiszen fejben már képes vagy rá, megtetted, ott vagy.
A partról a tengerbe
Eddig a pontig tényleg csak gondolati síkon mozogtunk, de most jön az igazán izgalmas rész: a cselekvés, vagyis a következő konkrét lépés megtétele. Gondold végig, hogy nálad mi lenne ez a lépés és cselekedj!
Mondok egy egyszerű metaforát: a part jelképezi a biztonságot jelentő komfortzónát, a tenger pedig mindazt, ami a jelenlegi komfortzónád határain kívül található. Te a parton állsz, a kihívás számodra most az, hogy bemenj a vízbe. Tudsz úszni, azaz rendelkezel minden olyan képességgel, ami a határaid tágításához szükséges, mentálisan is készen állsz a kihívásra, de a tengernél először vagy, vagyis ismeretlen terep a számodra. Dönthetsz úgy is, hogy egy szikláról nekifutásból fejest ugrasz a vízbe, de az is lehet, hogy a homokos part felől közelítesz, szépen lassan sétálsz egyre beljebb és beljebb, hogy megszokd a víz hőmérsékletét és a hullámok mozgását. A lényeg, hogy te határozod meg a tempót és az is rajtad múlik, hogy meddig merészkedsz a tengerbe, vagyis meddig tolod ki a komfortzónád határait – ezekre van ráhatásod.
Élet a kudarc után
Sokan attól tartanak a legjobban, hogy nem sikerül megvalósítani, amit szerettek volna vagy nem úgy sikerül, ahogy eltervezték és bekövetkezik, amitől a legelején féltek. Ezt egy újabb kudarcélményként könyvelik el, és ilyenkor könnyű belepörögni abba a gondolati spirálba, hogy „hiába próbálom, nekem úgysem jön össze”.
Fontos, hogy akkor is elfogadó legyél önmagaddal, ha nem az ideális forgatókönyv valósul meg. De az, hogy elfogadó vagy magaddal, nem jelenti azt, hogy bele is kell ragadnod az adott helyzetbe. Ez most nem sikerült, oké. Fontos viszont, hogy tudatosítsd: ez az állapot nincs kőbe vésve. Ahelyett, hogy azon pörögnél, mit rontottál el, inkább gondold át, hogy mi az, ami jól működött és tedd fel magadnak a kérdést: mi lehetne jobb és mit tudsz tenni azért, hogy ezt elérd? Azt is végiggondolhatod, hogy mit tanulhatsz ebből a helyzetből, hogy legközelebb jobban sikerüljön? Ez nagy erőt fog adni ahhoz, hogy újra próbálkozz és a komfortzónád tágítására ne szükséges rosszként, hanem izgalmas kihívásként tudj tekinteni.
Megjelent az Újratervezés Magazin 3. számában
Mindset, Önismeret
A megerősítő mondatok elképesztően hatékonyak tudnak lenni. Ha rendszeresen alkalmazzuk őket, hihetetlen változásokat tapasztalhatunk a szokásainkban, a viselkedésünkben, és általánosságban a dolgokhoz való hozzáállásunkban, akár már rövidebb távon is.
A titok nyitja az, hogy az agyunk nem tud különbséget tenni aközött, ami már valóban bekövetkezett, és aközött, ami még megvalósításra vár. A tudatalattink egyszerűen igaznak fogadja el, amit gondolunk. Az agyunk lényegében hasonlóan működik, mint egy számítógép: amit beletáplálunk, azzal dolgozik. A pozitív megerősítések használatával pedig nem teszünk mást, mint arra programozzuk az elmét, amit szeretnénk elérni.
Bár ez így nagyon jól hangzik, azért az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a pozitív megerősítések használata önmagában kevés lesz ahhoz, hogy megvalósítsd, amit szeretnél. Ahhoz a cselekvés is elengedhetetlen lesz, ezt sajnos nem fogod tudni megúszni. A jó hír viszont, hogy a megerősítő mondatokkal meg tudod támogatni ezt a folyamatot, tudatos és rendszeres használatukkal pedig hosszú távon is képes leszel pozitív irányban befolyásolni a gondolkodásodat, ezzel is hozzájárulva a saját személyes fejlődésedhez.
Van azonban néhány kritérium, amit érdemes betartani, hogy a pozitív megerősítések a lehető leghatékonyabban működjenek:
- Kerüld a jövő idő használatát és mindig jelen időben fogalmazz.
- Ezek a megerősítések csak rád vonatkoznak, ezért egyes szám első személyben gondolkodj.
- Ne használj tagadást, igyekezz pozitívan fogalmazni.
- Használd őket minél gyakrabban, akár naponta többször is – ezt nem lehet túlzásba vinni 🙂
Néhány ötlet:
- Minden megvan bennem ahhoz, hogy megoldjam a felmerülő problémákat.
- Képes vagyok szembenézni a kihívásokkal.
- Tudom, hogy a jelen helyzetben a lehető legjobb döntést hozom meg.
A megerősítő mondatok szuperül működnek, ha magadban (vagy akár hangosan is) elismétled őket, mondjuk közvetlenül lefekvés előtt vagy ébredés után. De használhatsz akár színes post-iteket is, amikre ráírod azokat a mondatokat, amikből erőt tudsz meríteni, ha szükséged lenne egy kis pozitív megerősítésre. Ilyenkor elég csak ránézned a kis cetlikre és máris újult energiával tudsz tovább haladni a célod felé.
Te használsz megerősítő mondatokat? Ha van kedved, oszd meg kommentben, neked melyik a kedvenced!
